2017. augusztus 5., szombat

Kezdetek

FILM, VIDEÓ, VALÓSÁG
"A válaszok készen vannak, csak jól kell kérdezni"
email:
neprajzesmedia@gmail.com

DEBRECENI EGYETEM NÉPRAJZ TANSZÉK


Szeminárium. 2016. február 18.
emlékeztető

BEVEZETÉS

Témánk kettős. Szól a moziról, mint a múlt kutatás forrásáról és szól a mozgókép rögzítésére alkalmas eszköz alkalmazásáról a kutató és oktató munkában.
Nem megtanulandókat, hanem megfontolni, továbbgondolni, alkalmazni valókat kínálok. Tények, lehetséges következtetések, vélemények, gyakorlatok.

Vágjunk bele! 

A 19. század végén megszületett a mozi, ezzel egy új kutatási terület nyílt meg számunkra.  A  film olyan, mint a múlt egy megkövesedett darabja, jó nyomozóként kell bánni vele.
 Ráadásul a mozgókép nemcsak tükrözi a valóságot, hanem formálja is azt. Ez  a visszahatás különösen megerősödött a televízió elterjedésével. 
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 21. század elején a digitális elektronika ugrásszerű fejlődésének eredményeképpen szinte mindenki rendelkezik mozgókép rögzítésére alkalmas eszközzel. A 21. században a kamera már olyan eszköz, mint a toll, vagy néprajzos gyűjtők kezében egykor a diktafon, fonográf. Ahhoz, hogy a kamera használata tényleg olyan legyen, mint a ceruza, gyakorolni kell. Meg kell szokni, meg kell ismerni, meg kell szelídíteni az eszközt, hogy kézhez simuljon. Ha sikerül kiismerni a kamerát, akkor remek munkatárs lesz. Nemcsak művészi alkotások létrehozására való eszközt kell látni benne, hanem hétköznapi, az oktatásban, kutatásban nélkülözhetetlen segédeszközt. Ez a 21. század!
A mai kor másik jellegzetessége, hogy nemcsak felvételi eszköz a kamera, hanem az is előfordulhat akármikor, hogy a kamera előtt kell megszólalni, nem árt ezt a helyzetet felkészülten fogadni.
 
Nagy figyelmet érdemlő munka a kutatási alap kiválasztása.  Nem könnyű elválasztani a hitelest az alkotó szándéka szerinti valóságtól. Lehet, hogy az alkotó szándéka szerint és művészi szempontból egy film hiteles, igaz mondanivalója van, de a mi valóságot kereső kutatási területünk számára nem megfelelő. Meg kell válogatni a filmeket. Nem az ún. művészfilmek közül kell választani, mert azok általában a művész belső világát, vagy a koránál előbbre mutató szándékát tükrözik. A hétköznapi, a kommersz a mi területünk.
Azt is tudnunk kell, hogy a film, a tévé a befolyásolás művészete. Legtöbbször az alkotók valamilyen célból készítik a művet, valamit be akarnak ültetni a nézők fejébe, akár saját kedvük szerint, akár (gyakran) valamilyen felsőbb utasításnak vagy a közhangulatnak engedve. A hitelesség látszatát keltő hazugságoktól sem riadva vissza.
 A filmek itt vannak. Sokféle műfajban kínálják a kutatóknak magukat.
S hogy Asimovot idézzük:

A VÁLASZOK KÉSZEN VANNAK,
CSAK JÓL KELL KÉRDEZNI!
Asimov: I, Robot
I. Fejezet

PÉLDÁK arra, miről vallanak a filmek? 

Ahogy már említettem, a kutatáshoz nem a művészfilmekre, önkifejező, alkotói filmekre van szükségünk. Nem filmesztétikai elemzést tartunk. A valóságról vallatjuk a filmeket. Ehhez jó minőségű, az adott korban készült, a hétköznapi életet bemutató filmekre van szükségünk. Ezek remek forrást biztosítanak, ha jól kérdezünk.
Néhány példán keresztül bemutatom, mire gondolok.

Tegyük fel, hogy a hatvanas évek elejének korrajzát kell felvázolnunk.
A sok forrás mellett természetesen filmeket is  használunk a feladat megoldáshoz.
Olyan filmeket, amik ebben az időszakban játszódnak.
Találunk két filmet 1962 -ről. Mindkettő sikerfilm.

ESŐS VASÁRNAP

fekete-fehér, magyar romantikus dráma, 97 perc, 1962 
rendező: Keleti Márton
forgatókönyvíró: Pongrácz Zsuzsa

 CSINIBABA 

színes, magyar zenés vígjáték, 100 perc, 1997 
Író-rendező: Tímár Péter

Melyiket  választjuk?

Az Esős vasárnap c. film 1962 -ben készült, s ekkor is játszódik. A Csinibaba 1997-ben készült és 1962 -ben játszódik. Mind a két film szereplői ugyanarra a KIMITUD-ra készülnek. Azt hiszem nem nehéz kitalálni, hogy a 1962 -ben készült  filmet választjuk.

Indoklás:
Az Esős vasárnapban a szereplők külső megjelenése, a város, a szokások,  a beszédmodor hiteles, hiszen a szereplők akár a saját ruháikban,  saját frizurájukkal is játszhattak volna. A cukormázat – itt még nem is olyan vastag – könnyedén lerázzuk és igazi kutatóhoz képest boncoljuk a filmet.
Az 1997-ben készült Csinibaba 1962 -ben játszódik, de nem a kort, hanem a kilencvenes évek második felében, az értelmiség és a művészvilág köreiben megfogalmazódott véleményt tükrözi a korról. Némi retro hangulat, egy halom irónia, sok megvetés, kevés szeretet. A Csinibaba a hatvanas évek elejének paródiája. Sokat mond a kilencvenes évek második felének gondolkodásáról.

Másik példa a hitelességről: nézzünk olyan filmet, ahol nem csak a régebbi  kort akarták felidézni, hanem a történetet áthozták a mába, így idézve és megújítva azt, művészi szempontból nagyon nehéz feladatot adva maguknak. Sikerült is orbitális bakit véteni.  Nekünk jó szolgálatot tettek vele, mert jellemző példát szolgáltattak.

 MESEAUTÓ 1935 / MESEAUTÓ 2000

Az 1935-ben készült  Meseautó c. sikerfilmnek egyik kulcsjelenete, amikor Halmos úr a kávéház teraszán ülve, meglátja a kis gépírókislányt kiszállni a vezérigazgató luxusautójából, amit egy sofőr vezet, aki, mi tudjuk, a vezérigazgató maga,  de Halmos úrban ez fel sem merül, hiszen egy sofőrt lát egyenruhában, sapkával, rá se néz, hiszen az csak egy sofőr.
Milyen sokat mond ez a kis jelenet a korról, a viszonyokról, arról, hogy a ruha teszi az embert, egyszerűvé téve a társadalmi rangok, helyek meghatározását rápillantással is.

Készült ennek a filmnek egy új változata 2000-ben. Az alapsztorit, a karaktereket átültették a 70 évvel későbbi korba.
Sokmindent megváltoztattak, de ezt a jelentet szó szerint átvették az eredeti filmből. Egy baj van ezzel. Az 1935-ben készült  filmben Halmos teljesen normálisan viselkedik, amikor a dramaturgiailag kulcsjelenetben nem ismeri fel a főszereplőt.  A mai Halmos totál hülye, amikor nem  ismeri fel a hölgy mellett ülő trikós, vigyorgó fickóban a vezérigazgatót, aki ráadásul munka közben is trikóban jár, és csak a vak nem látja, hogy ő az.  Azok a beidegződések, amik a harmincas években hihetővé tették ezt a félreértést, (sofőr vezeti az autót) a 21. század fordulóján (szerencsénkre) már nem működnek.

A fényképezés és a mozgókép készítésének feltalálói nagyon nagy szolgálatot tettek a kutatóknak. Bár találmányaik készítésekor erre egyáltalán nem gondoltak.


.A KEZDET KEZDETE

Lumiere testvérek
Auguste Lumière  (Besançon, 1862. október 19. – Lyon, 1954. április 10.) és
Louis Lumière (Besançon, 1864. október 5. – Bandol, 1948. június 6.)

1895


Ebben az évben tartották az első nyilvános filmvetítést egy párizsi kávéház alagsorában. A tudomány közel sem tulajdonit akkora jelentőséget ennek a  ténynek, mint amit megérdemel. Sokkal többet írnak a technikai kialakulásáról, különféle kísérletekről, mint a hatásáról.
Megjegyzem, maga Lumiere Auguste is így nyilatkozott hatalmas jelentőségű találmányukról:

„A találmányom […] használható, mint egyfajta tudományos kuriózum, de ezen kívül semmiféle gazdasági haszna nincsen.” 

Monsieur Auguste  ebben igen nagyot tévedett.
Hazai példa a mozi sikeréről:
"A Lumiere-cég 1896 május 10-től rendszeres vetítéseket kezd a Royal Szálló kávéházában. Naponta több előadást tartanak 50 krajcáros belépődíjjal. 1896-ban a budapesti mulatókban és kávéházakban terjed a kinematográfia, 1897-ben már vidéken is. A vetített kép kezdetben elsődlegesen a nagyvilág szenzációinak olcsó konzervjét jelenti: egzotikus tájakat, nevezetes eseményeket, tréfás jeleneteket és híres szépségeket bemutató képek láthatók a kávéházi műsorokban. A század első évtizedében önállósul a magyar moziszakma, a mozgókép más szórakozóhelyek egyik attrakciójából a szórakozóhely új, önálló típusává válik."
A mozi siker lett!
Royal Szálló

Kitérő:
Talán közismert, hogy a mozi szó eredetileg a mozgófényképszínház kifejezést használták, majd ez egyszerűsödött mozgóképszínházzá, ebből keletkezett a mozi szó, szóképzéssel a diri-, cigiféle szavakhoz hasonlóan. A Vígszínházban 1907-ben bemutatott Kálmán Imre – Heltai Jenő: Dal a moziról (közkeletűen Berta a moziban) című kuplé refrénje népszerűsítette az új kifejezést.
„S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.”
Persze vannak kötözködők, akik a movie magyar megfelelőjének gondolják, de nem hiszem, hogy a 20. század első évtizedében olyan sokan beszéltek angolul, hogy ez jogos felvetés lenne, a hangzás egybeesése itt tényleg a véletlen műve. Maradjunk Heltainál és a „mozi mozi mozinál!”
(az elemzést a magyar történeti etimológiai szótár tartalmazza – megtekintése díjfizetés mellett lehetséges)

Még egy érdekesség:
Kialakult egy ma már nem létező műfaj, a színházi előadások előtt vetített szkeccs film. Nincs új a nap alatt. A tehetségkutatók versenyző-bemutató kisfilmjeinek formájában kell elképzelni. Előadás előtt valamelyik szereplőt reklámozták vele. A megfagyott gyermek c. némafilm melodrámával országos ismertséget és rajongást kivívott Szécsi Ferkó szkeccsfilmjét vetítették a színházban,. amikor A kis lord c. színdarabban játszott. A filmszkeccs különös műfaj volt, a filmet és a színházat keverték., A műfaj legjelesebb művelője Karinthy Frigyes volt, akit a Színházi Élet tréfásan  magyar Szkeccspír-nek nevezett 


Magyar elsők. 1. Kossuth Kiadó 2006. 50.l.
Sketch: rövid komikus jelenet; a század elején a színjáték és a filmjáték összeházasítására irányuló műfaji kísérlet. http://www.kislexikon.hu/szkeccs.html#ixzz3JybxtIqZ

Karinthytól idézek: “a mozgófényképet az emberi lelemény legcsodálatosabb alkotásának látom.”
„.. Múlt és jelen összefolyik, távol századok fonódnak egybe - régen porrá és hamuvá lett ősök, mi: megjelenünk az utódok előtt és járunk közöttük. Üde és friss az arcunk színe: mozgunk, járunk és kelünk, újra eléljük nekik életünket - nézünk reájuk - és beszélünk hozzájuk: - ó süket és halott szellemek mi, valótlan valóságok, borzongató kísérletek, árnyak és fantomok”!
Karinthy Frigyes: A mozgófénykép metafizikája
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00034/00829.htm

Vissza a kezdetekhez

A közbeszéd szerint az első film 

A VONAT ÉRKEZÉSE

Jó tudom, hogy nem A vonat érkezése volt az első film, de ennek a legjobb a sajtója, úgyhogy a köztudatban ez él, ehhez lehet jó bulvár sztorit párosítani, a sikoltozó nézőkről, akik  a feléjük közelítő gőzmozdony láttán felugráltak  rémületükben.
A film operatőrének tehetségét dicséri, milyen jó helyre tette le a kamerát, pontosan tudta, hogy így fokozhatja a hatást. Ezek a régi filmesek értették a dolgukat, pedig nem jártak filmes iskolába. Ők maguk lettek a tananyag. J

A MUNKAIDŐ VÉGE

Ez a kisfilm is 40 ’’ körül van (ennyit engedett a nyersanyag hosszúsága). A filmen Lumierék saját, fényképezéshez használt lemezeket készítő gyárából jönnek ki a munkások, főként a munkásnők. Akit érdekel, az sok megfigyelnivalót láthat ezen a 41” -es filmen.
Milyen kérdések merülhetnek fel többek között?
- Milyen sorrendben jönnek?
- Hogyhogy csupa nő?
- Lányok, vagy asszonyok?
- Ha asszonyok, ki van a gyerekekkel? Ki főzi a vacsorát?
- Hol dolgozik a férjük? 

Hosszan sorolhatnám, a kalapviseléstől a kötényeken át, a néhány férfi szerepéig. Kiváló szemléltető anyag történelem órán.
S ma, amikor az interneten szerencsére majdnem minden hozzáférhető, semmi akadálya, hogy a filmek is szerepeljenek a szemléltető anyagok között, s hogy a gyerekek is lássák, hogy kezdődött a mozi, és hogy milyen volt egy gyárból kisereglő embercsoport a 19. század legvégén.
A filmnek több változata is van, beleszerettek a témába, évszakonként felvették, más gyárak előtt is.
Valódi dokumentumok.
Valóban, bár némi rendezgetés nyomai fellelhetők.  Az a kutya minden változatban ott futkos. Nem valószínű, hogy akkor is ezt tenné, ha nem beszélték volna rá erre.  Ezenkívül, ha azt figyeljük, hogy ki, merre megy, néha látunk némi bizonytalanságot. Gondoljunk bele, ha tudom, hogy hol lakom, ez nem szokott előfordulni, csak akkor, ha mondták, hogy maga kérem, ott balra menjen, mert úgy van ritmusa a képnek. Vagy valami hasonlót.
Ezek persze feltételezések és a lényeg szempontjából nem számítanak, csak ha szemfüles az ember…
Létezik egy összeállítás a Lumiere fivérek filmjeiből. Érdemes megnézni.


The Lumiere Brothers' - First films (1895)

A munkaidő vége és a Vonat érkezése mellett látható benne az első gag film, A megöntözött öntöző, apró hétköznapi jelenetek rögzítése, mint A kisbaba reggelije,  a kártyázó urak,  a hajóról kiszállók...
Olyanok ezek a 120 éve rögzített filmecskék, mint amiket mostanában a család új videó kamerájával felveszünk karácsonykor, anya születésnapján.
És ez még csak a kezdet…

http://www.melies.eu/English.html
Melies gondolta először, hogy ezzel a filmes eszközzel nemcsak rögzíteni lehet a valóságot, hanem kitalált sztorit is meg lehet filmesíteni. A sci-fi és az animációs film ősének is Az Utazás a Holdba tekinthető. És ezzel együtt/vagy ennek ellenére csak egy véletlen találkozásnak köszönhető, hogy Melies nem hajléktalanként halt meg nagyszerű karrierje végén.

Olvasnivalók:

Báron György: FILMTÖRTÉNET TIZENNÉGY RÉSZBEN (I.)Az úttörők
http://www.filmtett.ro/cikk/525/filmtortenet-az-uttorok

Lencsó László : A mozgókép bűvöletében
http://mandarchiv.hu/cikk/831/

FILMKULTÚRA Balogh Györgyi A magyar film születésétől 1945-ig
 http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html



email: neprajzesmedia@gmail.com
______________________________________________

Ajánlat videókészítési gyakorlathoz
_______________________________________
FELADAT:
HOVA TENNÉD LE A KAMERÁT, HOGY SOK HASZNOS INFORMÁCIÓT KAPJON A 100 ÉV MÚLVA KUTAKODÓ EGYETEMEI HALLGATÓ A MÁRÓL?

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)